2014. február 12., szerda

4.rész

-De nekem mennem kell,majd beszélünk.-felállok de visszaránt a székre.
Mérgesen néz.Ajaj most kihúztam a gyufát.
-Miért kerülöd ezt a témát?-húzza fel szemöldökét.
Nem nézek a szemébe csak a padlót bámulom.
-Hahó Jessica még itt vagy?-integet a szemem előtt.
-Ühm..-bólogatok.
-Akkor?-húzódik kicsit közelebb a székkel.
-Akkor?-kérdezek vissza.
-Válaszolnál? Miért?
-Mert....mert.-lehajtom ismét a fejem.
El kéne mondanom neki?De nem tartozik rá.
-Semmi hagyjuk.-legyintek.
-Most mért nem mondod el?Megbízhatsz bennem ha titok,hisz barétok vagyunk~khm...barátok?-mondtam magamban~Vagy mond azt egyszerűen,hogy nem tetszek neked.-vállat von.-De a csókodból nem ezt a következtetést lehetett levonni....
Atyaég erről,hogy tud ilyen egyszerűen beszélni??
És még,hogy nem tetszik,túlságosan tetszetős.
Az egész arcom tiszta vörös és éget....
Mit válaszoljak?
-Nem az van,hogy nem tetszel....-kezdek bele de közbe vág.
-Akkor? Nem voltál még pasival vagy mi?-nevet.
Erre csak bólogatok.
Kikerekedik a szeme.
-Na ne viccelj.-fogja meg vállam.-Egy ilyen jó nő mint te?
-Sosem hagytam magam.És nem vagyok az....
-De nekem tegnap majdnem.-kaján vigyor ül az arcán.
-Igen és nem tudom miért ,de inkább hagyjuk nem akarok erről beszélni.Felejtsük el.-felállok és felmegyek a szobámba,hogy előkészüljek a városnézésre.
Miért hoz ennyire zavarba?
Mikor készen voltam lementem a nappaliba.
Már mindenki ott volt.Ez ciki mindenki rám várt....
-Végre itt vagy.-dobja át vállamon kezét Chanyeol.
-Elnézést....feltartottak.-szemem sarkából ránézek Kaira aki csak mosolyog.
Elindultunk szétnézni,hogy milyen csodálatos helyen vagyunk.
Chanyeolnak a karja még mindig a vállamon volt és össze vissza  rángatott,mindig arra kellett mennem amerre ő mondta a városban.
-Öhm...nem akarsz elengedni?-nézek fel rá cukin.
-Ha nem velem jössz akkor Kai-el.-mosolyog.
-Mi?Miért?
-Hát most mondanám,hogy fordulj meg de az feltűnő lenne.Úgy néz,hogy mindjárt kinyír engem-nevet.
-Nemértelek.-húzom fel szemöldököm.
-Cica csak nézz hátra.-jön mellén Xiumin.
-Cica?-húzom fel szemöldököm.
 -Ühm..-hümmög.-Olyan vagy mint  egy cica....Kai is így hívott.-nevet.
-Ok...oké.-pirulok el.
-Hagyjátok már békén.-jön oda Baekhyun is.
Még valaki?
-Hé srácok figyeljetek ide!-kiáltja el magát Tao.
Mindenki felé fordul,és várjuk mi oyan fontos,hogy így kellett kiabálnia.
-Rendeződjünk párokba,mindenki megy valakivel és ötkor találkozunk a ház előtt.Este nyársalás lesz ne felejtsétek el.-mosolygott.
Hirtelen megéreztem,hogy  Chaenyeol elengedi a vállam és elindul Baekhyunal.
Már Xiumin sem volt a közelben.
Barátnőmre néztem aki lebigyesztett ajakkal jött oda hozzám.
-Öhm....nem baj ha én Luhanal megyek?-próbált cuki arcot vágni.
-És akkor én kivel menjek?
Óvatosan még az  egyetlen szabad ember felé mutatott.-Kai?
-Biztos,hogy nem!-tiltakoztam.
-Muszáj lesz.-megölelt és már ott sem voltak.
Puffogtam néhányat majd egy kicsit oldalra biccentettem a fejem,hogy ránézzek Kaira.De mikor megláttam h figyel gyorsan vissza néztem előre.
-Hát úgy tűnik,hogy sejtenek valamit.-kirázott a hideg,ahogy hirtelen megéreztem közelségét.
-Nem hiszem....-indultam el.
-Hé nem együtt kéne mennünk?-jött utánam.
-Hát gyere.-rántottam meg a vállam.
Megéreztem,hogy valaki megfogta a csuklómat.
Ki más lehetett mint.....
Nem hagyta,hogy befejezzem gondolkozásomat mert szembe fordított magával és pár centikre volt tőlem az arca,ami egy kicsit ledermesztett.
-Mérges vagy rám?
Nem bírtam neki válaszolni csak megráztam a fejem.
-Figyu...ami tegnap történt felejtsük el.
-Nehéz lesz.-elég nehezen de sikerült válaszolnom.
-Mondjuk azt,hogy öhm...félreértés volt?-mosolyog.
-Jól van.-rántom ki kezem az övéből.
-Merre akarsz menni?-indulunk el.Én csak megrántom a vállam és hagyom,hogy vezessen.
 Hogy lehet ezt csak így elintézni? Felejtsük el persze......
Jó azt sem mondom,hogy én valami kedves voltam hozzá de akkor is.Elegem van,mindjárt itt hagyom és vissza megyek a házba.
Körülbelül egy órát mászkáltunk a városba úgy,hogy nem mentünk be sehova és egymáshoz sem szóltunk semmit.
Meguntam..nekem ehhez nincsen kedvem.
-Én most vissza megyek a házba.-fordultam sarkon.
-És tudod merre kell menni?-fogta meg vállam Kai.
-Persze.-igazából fogalmam sem volt.
-Akkor csak mondom,hogy a másik irányba-nevet.
-Öhm..tudtam én.-fordultam meg.
-Ahh vissza kísérlek.-fogta meg kezem.
-Nem kell.-néztem le összekulcsolt ujjainkra.
-Ja eltévedsz és az én lelkemen szárad.-kezdett el húzni maga után.
-De minek kell fognunk egymás kezét?
-Nehogy elfuss.-nevet.
-Mégis hova....-suttogom.
Ezek után már nem is beszélgettünk.
Gyorsan megérkeztünk a házhoz és én máris felviharoztam a szobámba.
Vagy 10 percig voltam egyedül mikor kopogtak.
-Öhm...most akartam menni fürdeni ne gyere be!-füllentettem.
Nagyon jól tudtam,hogy Kai áll az ajtóban.
-Pedig akkor szívesen be megyek.-hallom,hogy nevet.-De csak annyit akartam,hogy kész az ebéd.
-Ebéd?-lepődtem meg.
-Igen,összedobtam valamit mivel nem ettünk semmit.Majd ha kész vagy gyere le.-mikor már halottam,hogy nincsen  az emeleten,kinyitottam az ajtót és utána mentem a konyhába.
-Gyorsan lefürödtél.-húzódott kaján vigyor az arcára.
-Ja,hogy...-basszus elfelejtettem,hogy mit hazudtam.-Hát igazából nem akartam,hogy begyere.-ültem le.
-Kedves.-vágta oda.
-Bocs.-válaszoltam úgy ahogy ő.
-Most már mindig   ezt fogjuk csinálni?-áll fel.
-Mit?-húzom fel szemöldököm.
-Ezt!-jön oda hozzám és felhúz.-Ebből elegem van...sokkal jobban szeretem inkább ezt.-és ajkait újra az enyémeimen éreztem.
Nagyon meglepett cselekedete,de valamiért ismét nem tiltakoztam.Sőt inkább élveztem.
Szemem nem csuktam be,hogy alaposan szemügyre vegyem gyönyörű arcát.
Hihetetlen milyen gyönyörű.
Kezeit megéreztem fenekemen....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése